Vörös Judit

A Magyar Természettudományi Múzeum Kétéltű- és Hüllőgyűjteményének a vezetője vagyok. 2000-ben végeztem a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Karának Alkalmazott Zoológus Szakán, azóta dolgozom a Múzeumban. Közben 2007-ben doktori fokozatot szereztem az ELTE Természettudományi Karának Biológia Doktori Iskolájában. Doktori dolgozatomat a két unkafaj (Bombina bombina – vöröshasú unka és Bombina variegata – sárgahasú unka) taxonómiájából, hibridizációjából és filogeográfiájából írtam. Fő érdeklődési köröm a kétéltűek molekuláris szisztematikája, evolúciója, populációgenetikája és természetvédelme, de foglalkozom klasszikus taxonómiával, és érintőlegesen ökológiával is. Imádok terepre járni, és a legjobb dolognak azt tartom, ha egy kutatást elejétől a végéig magam csinálhatok, a terepi mintagyűjtéstől a laboratóriumi feldolgozáson és adatelemzésen keresztül a tudományos publikáció megírásáig. Ösztöndíjakkal dolgoztam Spanyolországban Mario García-Parissal (Museo Nacional de Ciencias Naturales), Új-Zélandon (University of Canterbury) Professor Neil Gemmellel és Bruce Waldmannal, Hollandiában ( Netherlands Centre for Biodiversity Naturalis ) Pim Arntzennel, Angliában (Zoological Society of London) Trent Garnerrel, és Ausztráliában (South Australian Museum) Professor Steve Donnellannal együttműködésben.

Tagja és titkára vagyok a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Hüllő- és Kétéltűvédelmi Szakosztályának és szerkesztője (ökológia) az Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae folyóiratnak

Szakdolgozók: Gál Júlia Tünde, Hock Ferenc

 

Szabó Krisztián

1999-ben diplomáztam az Állatorvostudományi Egyetem Alkalmazott Zoológus Szakán. Azóta a Debreceni Egyetem Evolúcós Állattani Tanszékén és a Szegedi Biológiai Központ Biodiverzitás-laboratóriumában tevékenykedtem. Jelenleg a SZIE Állatorvostudományi Kara Biológiai Intézetének munkatársa vagyok, emellett a MTM Molekuáris Taxonómiai Laboratórumában is dolgozom. Elsősorban molekuláris módszereket igénylő szupraindividuális projektekkel foglalkozom, különböző állat-taxonokkal (ízeltlábúak, csigák, madarak és persze mindeféle csúcsómászók), az egyetemen pedig hasonló tárgyakat tanítok (molekuláris módszerek és techinkák).

 

Gál Júlia Tünde

Biológia MSc szakos hallgató vagyok a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Karán. BSc szakdolgozatomat a kitridiomikózis magas-bakonyi vizsgálatából írtam. Ezt a kétéltű betegséget a Batrachochytrium dendrobatidis nevű patogén kitrid gomba okozza és világszerte nagy pusztításért felelős. Több békafaj kipusztult a fertőzés következtében, például a gyomorbanköltő békák nemzetsége (Rheobatrachus sp.). Rendkívül fontos ezért, hogy Magyarországon is felmérjük a populációk fertőzöttségét és a gomba virulenciáját. Segédkezem hazai és a szomszédos országok területéről származó kitrid minták feldolgozásában is. Jelenlegi kutatásaink során múzeumi kétéltű példányokat is megvizsgálunk, hogy megtudjuk, az 50-es, 60-as években jelen volt-e már a gombafertőzés Magyarországon. MSc szakdolgozatom keretein belül pedig észak-magyarországi dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus) állományok populációgenetikai elemzését fogom elvégezni, különös tekintettel azokra a területekre, ahol a faj a közönséges tarajosgőtével (Triturus cristatus) hibridpopulációkat alkothat.

 

Dobay Gergely

A gödöllői Szent István Egyetem természetvédelmi mérnök MSc. szakos végzős hallgatója vagyok. A foltos szalamandra egy szlovákiai populációját figyelem populációökológiai szemszögből. A foltos szalamandrák mellett még segédkeztem az NBMR kétéltűeket érintő adatgyűjtésében.

 

Kiss István

A Szent István Egyetem MKK Állattani és Állatökológiai Tanszékén dolgozom egyetemi docensként. PhD fokozatot 1997-ben szereztem. Kutatási témáim kezdetben a talajzoológia, később a halbiológia, a herpetológia területén mozogtak. Hosszú időn keresztül foglalkoztam a barna varangy szaporodási sajátosságaival, populációbiológiájával. Természetes körülmények között vizsgáltam két faj (Bufo bufo, Rana dalmatina) lárvális fejlődését, a metamorfózis időzítésének sajátosságait állandó és időszakos vizekben. Herpetofaunisztikai feltárásaimat elsősorban Gödöllő környékén végeztem. Diplomaterves hallgatóim szerteágazó herpetológiai témakörökben dolgoztak velem az elmúlt évtizedekben. Jelenleg a foltos szalamandra egy budapesti állományának felmérését végzem, eddig több mint 1000 példányról gyűjtöttem be adatokat. 2001-től tíz éven keresztül a NBmR keretében zajló országos kétéltű-hüllő monitorozás koordinátora, részben végrehajtója voltam. Koordinátora, kidolgozója voltam az NBmR Kétéltű-hüllő Protokollnak. Az alpesi gőte 2006-ban jóváhagyott fajmegőrzési tervének koordinátora, részben kidolgozója voltam. Oktatási tevékenységem elsősorban az állattan, állatökológia, természetvédelmi biológia, halbiológia, herpetológia, biodiverzitás-monitorozás köré csoportosul. Több tankönyv és egyetemi jegyzet kétéltűeket és hüllőket bemutató fejezeteit írtam. 2001 óta vezetője vagyok a Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola Tájökológia, természet- és tájvédelem tudományági részterületének. 1998 óta technikai szerkesztője vagyok az Állattani Közlemények folyóiratnak. A herpetológia területén ma is aktívan tevékenykedők közül igen soknak diplomadolgozat bírálója, illetve többeknek a PhD fokozatszerzése során opponense, bizottsági tagja voltam (például: Újvári Beáta, Kovács Tibor, Vörös Judit, Herczeg Gábor, Hettyey Attila, Bellagh Mátyás).